Jelentős átalakuláson megy keresztül a hálózati szolgáltatás, amelynek középpontjában a nagyszámú kisebb termelő bekapcsolódása, illetve az időjárásfüggő megújulók nagy mennyiségű megjelenése áll. Európában becslések szerint az előttünk álló időszakban mintegy 150 milliárd eurót kellene költeni hálózati fejlesztésekre: interkonnektorokra, víz alatti kábelekre és "áram-autópályákra" van szükség. Az európai energiapiaci folyamatok az áramárak emelkedésének irányába hatnak, így kiemelt figyelmet kell fordítani az energiahatékonyság növelésére annak érdekében, hogy ne növekedjenek nagy mértékben a háztartások terhei - állapították meg a KPMG Global Power&Utilities konferencia második napjának résztvevői Londonban. Helyszíni beszámolónk második részét olvashatják.
Európa egyre inkább kezd lekerülni a világ energia-beruházási térképéről, miközben egyre több nagy európai szolgáltató is a kontinensen kívül tervez jövőbeni projektjeivel. A megújulók és az új digitális technológiák megjelenése nagy kihívások elé állítja az iparágat, de a szabályozási bizonytalanságok kezelése is komoly erőforrásokat emészt fel az energiaipar szereplőinél. Európának sokkal koordináltabb energiapolitikát kellene folytatnia, mert a nemzetközi versenyben nehéz lesz úgy helytállni, hogy az országok teljesen eltérő elvek mellett képzelik a jövőbeni energiaellátásukat - állapították meg a 4. KPMG Global Power&Utilities konferencia felszólalói Londonban.
A megújuló energiák megjelenésével egy merőben új modell kezd kialakulni az európai energiapiacon, amelynek lényege, hogy a termelés sokkal közelebb kerül a fogyasztás helyéhez. A decentralizált energiatermelési modellben napelemes rendszerekkel már a háztartások is aktív részeseivé válnak az energiapiacnak, míg az intelligens hálózatok várható megjelenése teljesen újjáformálhatja az energiafogyasztással kapcsolatos ismereteinket és gyakorlatunkat.
Hagyományos energiaszolgáltatóhoz képest szokatlan bejelentést tett nemrég az Elmű-Émász cégcsoport, amikor is nyilvánosságra hozták, hogy enHome név alatt új, a lakosság decentralizált energiaellátásában érdekelt üzletágat hoznak létre. Az enHome elindításáról és céljairól Papp Andrással, az új cég ügyvezető igazgatójával beszélgettünk.
A rezsicsökkentés folytatásának, megtartásának eszközeként a kormány már egy ideje egy új állami szolgáltató létrehozásáról beszél. Nem igazán látszik azonban, hogy az új, "nonprofit" elven működő szolgáltató miként lesz képes jobb árakat hozni a hazai fogyasztóknak, illetve hogy ha sikerül is az egész lakosságot rákötni az állami cégre, akkor abba miként nem kell majd minden évben - adófizetői pénzből - tízmilliárdokat beletolni.
Hatalmas betárolási időszakot tud felmutatni Magyarország, az idei nyár során az ukrán helyzetből fakadóan háromszor annyi földgáz került eddig a magyar tárolókba, mint az elmúlt nyáron. Ráadásul tegnapi sajtóinformációk szerint a Gazprom is igénybe venné a hazai tárolói infrastruktúrát, és további félmilliárd köbméter földgázt áramoltatna Magyarországra. Ez egyben azonban azt is jelzi, hogy a Gazprom nagyon készül egy újabb ukrán gázválságra.
A Duna-régió gázstratégiájával összefüggésben tartottak ma konferenciát Budapesten, amelynek középpontjában a Déli Áramlat gázvezeték állt. Úgy tűnik, hogy a magyar kormány most kevésbé lelkes az orosz vezetékprojekt kapcsán.
Egyelőre nyoma sem látszik annak, hogy az ukrán-orosz válság rendeződhet a közeljövőben, miközben a jelenlegi helyzet igen nagy kockázatot jelent a téli gázellátás biztonsága szempontjából. Térségünk országai kiemelkedő függésben vannak a Gazprom szállításaitól, így ha az orosz vezetés a jelenlegi népszerűségét meglovagolva úgy határozna, hogy a "gázfegyvert" bevetve megmutatja az EU-nak és Ukrajnának, hogy ki az úr a háznál, akkor azt hazánk és szomszédjai éreznék meg a leginkább.
Erősen ambiciózus célnak tűnik a kormány által meghatározott 40%-os hazai részarány Paks II. kapcsán, amennyiben figyelembe vesszük, hogy a nukleáris ipar területén jóval fejlettebb Egyesült Királyság saját atomerőmű-építési programjában mindössze 60%-os belföldi részaránnyal számol.
Nem csak Magyarország készül új atomerőműveket építeni Európában, az Egyesült Királyság egész új atomerőművi "flotta" kiépítésével számol. Nemrég a budapesti Brit Nagykövetség meghívásából részt vettünk egy szuperintenzív brit nukleáris roadshow-n, ahol a résztvevőknek lehetőségük volt megtekinteni, hogy miként készül az Egyesült Királyság az nukleáris reneszánszra. Tervezettség, összehangoltság, a magán- és közszféra magas fokú együttműködése, és szemléletbeli különbségek. Beszámolónk első részét olvashatják.
A KKV-k tudatos energiabeszerzését elősegítő cikksorozatunk záró elemeként egy szakértőt kérdeztünk meg a hazai energiapiac érettségéről, a verseny erősségéről, az árakat befolyásoló legfontosabb tényezőkről, illetve hogy milyen lehetőségei vannak a cégeknek az alacsonyabb energiaköltségek elérésre. A Portolio Németh Adrienne-nel, a GDF SUEZ tömeges értékesítési üzletág vezetőjével beszélgetett.
Ismét kötvénykibocsátásra készül a megújulóenergia-termelésben érdekelt ALTEO. Az új kötvényprogram részleteiről és a hazai piaci környezetről kérdeztük a társaság vezérigazgatóját, ifj. Chikán Attilát. A BÉT-en jegyzett cég vezetője szerint komoly éhség van most a piacon az alternatív befektetési lehetőségek iránt, így kedvező a környezet a vállalati kötvénykibocsátásához. Részletek az interjúban.
A lakossági rezsicsökkentés fűnyírószerű végrehajtása nagyon sok szempontból megkérdőjelezhető, miközben a vállalati rezsicsökkentés tekintetében a szabályozó már önmagában azzal is tudná mérsékelni a társaságok terheit, ha tartózkodna a meglepetésszerű jogalkotástól. Rezsicsökkentésről, az energia- és a szociálpolitika összemosódásáról, az energiaipar helyzetéről és Paks II.-ről is beszélgettünk a Magyar Energiakereskedők Szövetségének (MEKSZ) elnökével, Dr. Uzonyi Zoltánnal.
Az országgyűlési választásokat követő második napon az MVM menedzsmentje és Németh Lászlóné fejlesztési miniszter közös sajtótájékoztatót tartott, amelyen ismertették a vállalatcsoport 2013-as eredményeit és az új középtávú stratégiáját is. Az MVM tovább folytatja az akvirálásokat, készül a közmű-szolgáltatási törvény, és az MVM-nek komoly szerepe lehet majd az új nonprofit közszolgáltató létrehozásában. Az alábbiakban az eseményről készített beszámolónkat olvashatják.
Míg korábban a térségben szinte nagyhatalomnak számítottunk az energiatermelés terén, addig a mostani erőműparkunk éppen hogy csak képes kielégíteni a hazai igényeket. Az új paksi blokkok azon túlmenően, hogy új, CO2-kibocsátástól mentes kapacitásokat jelentenének az ország számára, komoly lökést adhatnak a hazai energiaipar számára is, véli Deák László, az Alstom Hungaria Zrt. elnök-vezérigazgatója, valamint a MAGEOSZ elnöke. A Portfolio.hu a magyar energiatermelés helyzetéről, és a paksi bővítésről kérdezte a francia iparvállalat hazai vezetőjét.
Elmérgesedett a helyzet Ukrajnában, ami által felerősödtek a feszültségek a nyugati hatalmak és Oroszország között. Habár egyik félnek sem érdeke, hogy a földgázszállításokban zavar keletkezzen, a folyamatos kétoldali nyomásgyakorlás közepette előkerülhet a "gázfegyver" elsütése is. Az alábbiakban körbejárjuk, hogy Magyarország most mennyire ellenálló egy újabb gázellátási krízissel szemben.
A WHO szerint nagyon nem néz ki jól a helyzet.
Háborús híreink vasárnap.
A hatóságok már őrizetbe vették.
Több élelmiszer, víz és orvosi felszerelés fog bejutni.
Aggódnak a balti országok.
Kilőttek a határidős árak, de meddig lehet a nyugati civilizáció kávéfogyasztási igényeit kielégíteni?
Ki nyer? Az amerikai kormány vagy a ByteDance?
Kaiser Ferenc, az NKE docense a Portfolio Checklistben értékelte az Ukrajnának jóváhagyott új segélycsomagot.
